Másrészt pedig azért fontos, mert a kultúra intézményeinek megszállásáért folytatott „hosszú menetelést” hozzá kötik, okkal.
Idézi az Alinsky-módszert, illetve Lukács György egyes írásait. Mi a bizonyíték arra, hogy magyar ellenzéki aktivisták vagy képviselők olvasták ezeket, vagy ezek alapján dolgoznak?
Mondjuk néhány balos blogon a korábbi években közöltek részleteket Alinsky szövegeiből, tehát feltételezem, hogy olvasták azokat. A képviselők esetében inkább az lepne meg, ha olvasták volna ezeket. A többségnek nem is kell, sőt a cselekvő többségnek sosem kell ezeket olvasniuk. Az ilyen jellegű „elmélet-gyakorlat” folyamat az inkább csak az értelmiségieket érdekli. Egyrészt ismerjük a „nem tudják, de teszik” kategóriát, másrészt képeznek „közösségszervezőket” – ez ugyanis az eufemisztikus megnevezése Alinskynál az aktivista-képzésnek. És amikor feltűnően egy kaptafára, meglehetősen hasonló koreográfiák alapján szerveznek megmozdulásokat, az kissé árulkodó.
A tanulmányban Jakab Pétert a baloldaliak közé sorolja, a baloldali radikalizmust véli felfedezni viselkedésükben. Hogyan lettek baloldali radikálisok jobbikos politikusokból, illetve tényleg ide sorolható-e ma a Jobbik?
Az, hogy a Jobbik már apró jelét sem mutatja a jobboldaliságnak, nem újdonság. Számomra az sem, hogy radikális baloldali, legalábbis ami a hangadóit illeti. Lassacskán ők sem csinálnak ebből titkot, nehéz is volna, ha olyan virtigli radikális balos formációkhoz dörgölőznek, amilyen a DK. Én azt hiszem, hogy az ember már akkor is gyanakszik, amikor először próbálják megetetni vele azt a magyarázatot, hogy a „különféle szélsőségek vonzzák egymást”, meg hogy ne egy egyenes mentén képzeljük el ezeket, hanem „körben” – és, ugye, „körbeérünk”. Fenéket. A különféle szélsőségek sose vonzzák egymást – vagy nyakatekert filozófiai okfejtésekre és paradoxonok halmozására van szükség ahhoz, hogy azt mondjam, egyszerre vagyok szélsőségesen gyors és szélsőségesen lassú. A hasonló szélsőségek vonzzák egymást, és ezek lépnek fel adott esetben kihívóként egymással szemben.
A radikális baloldal lehet marxista-szocialista, nemzetiszocialista, az identitáspolitika híve,